A művészet világa
Tudósok új kék árnyalatot fedeztek fel. Tudod, mi a neve?
Mas Subramanian, az Oregoni Állami Egyetem vegyésze és professzora 2009-ben vált híressé, amikor laboratóriumában felfedezte a YInMn Blue nevű, teljesen új kék pigmentárnyalatot. A felfedezés igazi tudományos áttörés volt, hiszen 200 év után ez volt az első új kék pigment.
Kevesen tudják azonban, hogy ez a váratlan felfedezés csak a puszta véletlen műve volt. 2009-ben egy diák a laboratóriumában ittriumot, indiumot és mangán-oxidokat (oxigént tartalmazó kémiai vegyületeket) kombinált egymással hőkezelés közben. Amikor a csapat kivette a keveréket a kemencéből, az élénk kék színben ragyogott.
Ezt a felfedezést megelőzően a francia kémikus, Louis Jacques Thenard volt az utolsó, aki 1802-ben új kék pigmentet fedezett fel, amelyet kobaltkéknek neveztek el.
De vajon mi a helyzet most?
„A vásárlók egyelőre még nem tudnak YInMn Blue árnyalatú zsírkrétát vásárolni, de 2017 végére már elérhetőnek kell lenniük a piacon” – közölte a Crayola vállalat. A cég egyúttal pályázatot hirdetett a lenyűgöző új árnyalat legjobb elnevezésére, mivel a tudományos nevet elég nehéz kiejteni, megjegyezni vagy leírni. A szavazáson az USA és Kanada művészei vehetnek részt, de nyugodtan írd meg nekünk te is, milyen nevet adnál ennek az árnyalatnak!
„A YInMn Blue az első kék pigment, amelyet 200 év után fedeztek fel” – mondja Mas Subramanian. Kíváncsi vagy, milyen lehet a gyakorlatban?
„Arra törekszünk, hogy színpalettánk innovatív és trendi maradjon, ezért örülünk, hogy bevezethettük a YInMn pigment által inspirált új kék színt” – nyilatkozta sajtóközleményében Smith Holland, a Crayola vezérigazgatója és elnöke. Nem kizárt, hogy hamarosan más világhírű művészeti márkák is elkezdenek dolgozni ezzel az új színnel.
Mivel magas hőmérsékleten állítják elő, a YInMn Blue egy nagyon stabil vegyület (azaz nem reagál melegítés, hűtés, vagy vízzel, illetve savval való keverés hatására). Amikor Subramanian laboratóriuma felfedezte, azonnal szabadalmaztatta is. Az új árnyalat így hatással lehet a művészet és a művészeti ipar fejlődésére.
„Először kellemetlen tévedés volt, de rögtön utána szerencsés véletlen, mivel nem kerestük. A legtöbb tudományos felfedezés váratlan körülmények között születik” – mondja a szerencsés feltaláló.