Festéstechnikák

Ha kémiai szempontból nézzük, azt mondhatnánk, hogy a tus (vízbázisú) és az olaj/viaszpasztell (olaj- és viaszbázisú) két olyan dolog, amelyeket a festészetben nem lehet kombinálni, mivel „taszítják egymást”. Éppen ebből az összeférhetetlenségből születnek azonban a legérdekesebb alkotások.

Hiszünk abban, hogy ez a technika az általános iskolát juttatja majd eszedbe, hiszen valószínűleg mindannyian találkoztatok vele a rajzórák egyik feladataként. Lehet, hogy akkoriban nem hozott lázba ez a kombináció, mert csak egy újabb kötelező feladat volt az osztályzatért, de biztosan megváltozik a véleményed, ha meglátod, mennyi lehetőség rejlik e két anyag egymásra rétegezésében. A legjobb az egészben, hogy viszonylag gyorsan látványos eredményeket érhetsz el, és őszintén szólva – semmilyen különleges tehetség nem kell hozzá. Ez egy relaxáló és rendhagyó technika, amivel bárki foglalkozhat, kortól és kézügyességtől függetlenül.

Mire lesz szükséged?

Papír – Ehhez a technikához válassz vastagabb papírt vagy akár kartont (180g/m² vagy több). Nem lehetetlen vékonyabb papíron dolgozni, de a munka során a tus felvitelekor elhullámosodhat vagy összegyűrődhet.

Festékek – Ahogy már említettük, ehhez a technikához olajpasztellt vagy zsírkrétát használunk. Az eredmény ugyanaz lesz, csak az a kérdés, mi van éppen kéznél. A profiknak valószínűleg vannak olajpasztelljeik a műtermükben, akik pedig nem foglalkoznak festészettel, azok a gyerekszobában is találhatnak zsírkrétát.

Tus – Erre a célra általában klasszikus fekete, vízbázisú tust használnak, de más színekben is megtalálhatod, így különböző kombinációkat hozhatsz létre. Lehetőség van tempera használatára is, bár az eredmény kissé eltérő, és fennáll a kockázata, hogy a temperaréteg megrepedezik.

Folyékony szappan

– A folyékony szappannal lágyíthatod a tus és a zsírkréta/olajpasztell természetét. Ha megpróbálsz tust felvinni egy olyan papírra, amit pasztellel színeztél, a tus le fog peregni és cseppekbe áll össze. Ha azonban egy nagyon kevés folyékony szappant adsz a tushoz (egy pumpányit az A4-es formátum lefedéséhez szükséges tusmennyiséghez), sokkal könnyebben felviheted, és nem maradnak fedetlen részek.

Ecsetek – Szükséged lesz egy ecsetre a tus felviteléhez – válassz szintetikus szőrű lapos ecsetet, ami nem túl keskeny, hogy gyorsan le tudd fedni a papír felületét (legalább 1,5–2 cm széles). Érdemes kéznél tartani egy nagyobb, puha szőrű ecsetet is, amivel a rajzolás közben lesöpörheted a lekapart tusdarabkákat.

Karcolóeszköz

– Ez lehet egy hegyes végű fadarab, egy üres golyóstoll vagy technikai ceruza, de akár a legkisebb órás csavarhúzó, linómetsző kés vagy hasonló eszközök is.

Ha előkészítetted az anyagokat és az eszközöket, kezdődhet az alkotás!

Az első lépés, ahogy valószínűleg kitaláltad, a papír lefedése zsírkrétával vagy olajpasztellel. Többek között ez kifejezetten relaxáló folyamat, mert amikor azt mondjuk, „lefedni”, azt szó szerint értjük – nem kell túlságosan ügyelned a megjelenésre vagy arra, hogyan osztod el a színeket. Válassz néhány színt a nyugodtabb és elegánsabb rajzokhoz, vagy használd az összeset, ami a kezed ügyébe kerül, a játékosabb alkotásokhoz. Ügyelj arra, hogy a papír teljesen fedve legyen a színekkel, ne maradjanak üres részek, mivel ez rendkívül fontos a sikeres végeredményhez.

A második lépés a tus összekeverése folyékony szappannal, majd a festékekre való felvitele. A szappan lehetővé teszi, hogy a tust egyenletesen tudd felvinni ecsettel a viasz- vagy olajpasztellkrétával fedett papírra. A felületnek teljesen fedettnek kell lennie, így ha a festék láthatóan átütne a tusréteg alatt, várj, amíg az első réteg megszárad, majd vigyél fel egy másodikat.

A harmadik lépés a tusrétegek teljes száradása után következik (ha türelmetlen vagy, hajszárítóval gyorsíthatod a száradást, de ne melegítsd túl, nehogy az alatta lévő festékek megolvadjanak). Most jönnek az éles eszközök, vagy bármi, amit a kaparáshoz választottál. Ahogy kaparod a felületet, a tus eltávolítódik, és alatta előbukkannak a színek.

A kaparás megkezdése előtt grafitceruzával is finoman felvázolhatod a mintát, hogy biztosabb legyen a dolgod. De ne aggódj, ha véletlenül hibázol, és ott is lekaparod a tust, ahol nem szeretnéd – bármikor pótolhatod, megvárhatod, amíg megszárad, és folytathatod. Remek szórakozás gyerekeknek is!

Még egy tanács. Ideális, ha az elkészült alkotást üveges keretbe teszed, mivel a tus felső rétege érzékeny, és védelemre szorul. Ráadásul így az alkotás is szebb és professzionálisabb hatást kelt.